1. fejezet

Sziasztok :) meghoztam az 1. fejezetet :) Köszönöm, azt az egy "pipát" :) Remélem erre a részre már több fog érkezni, na és persze komik is :) Tudom, nem lett valami jó rész, de most csak ennyit sikerült kihoznom magamból. :) Nem is dumálok többet :D Olvassatok :) Ja és el ne feledkezzetek feliratkozni, pipálni és persze komiznii :)
By: Vivóca ;)

Másnap elhatároztam, hogy elmegyek otthonról. Mikor beléptem a házba, láttam, hogy apám a nappaliban nézi a tv-t és közben sörözik. Óvatosan próbáltam felmenni az emeletre, hogy ne vegyen észre, de már késő volt.

- Liz! Hol voltál az este?- szólt utánam.

- Egyik barátnőm felajánlotta, hogy aludjak nála. Meg azt is, hogy költözzek oda, szóval most megyek pakolni. Hello!- meg se vártam, hogy válaszoljon, csak felszaladtam a szobámba.

Pár perc múlva kopogást hallottam.

- Ki az?

- Kicsim, anyu vagyok.- szólt halkan az ajtó másik oldaláról anya.

- Ohh, gyere be.

- Hova mész?

- Nem tudom. Talán elmegyek Katrin-hez.- válaszoltam, miközben próbáltam begyömöszölni a ruháimat a bőröndömbe.

- Ugye ezt nem gondolod komolyan?

- De! Halál komolyan gondolom.

- Kicsim nem mehetsz el Angliába egyedül. Túl messze van Párizstól.

- De igen is elmehetek. Mindjárt betöltöm a 18-at.
- De még nem töltötted be.
- Jó magasról teszek rá. Légyszíves menj ki.- mutattam az ajtó felé, majd anya pár perc múlva ki is ment.
Leültem a gépem elé, majd gyorsan lefoglaltam egy jegyet a holnap 7:00-kor induló repülőre. 
Mikor már úgy láttam, hogy mindennel végeztem, bementem a fürdőbe, leöltöztem, majd a zuhany alá álltam. Jó érzés volt, hogy a meleg vízcseppek végigfolytak a testemen. Kimásztam a zuhanykabinból és végezetül pedig fogat mostam. 
Befeküdtem az ágyamba, egy ideig gondolkodtam, majd elnyomott az álom.
*Másnap*
A telefonom jelzésére keltem, amit 5:00-ra állítottam be, hogy nyugodtan tudjak elkészülni. Bementem a fürdőbe, belenéztem a tükörbe és egy szörnyeteget láttam. Sminkkel se vagyok szép, de anélkül még rondább.
Gyorsan elkészültem, megfogtam a bőröndjeimet, majd felszálltam a buszra és kimentem a reptérre. 
Nem kerültem a legjobb helyre, ugyanis mellettem egy nyáladzó öregember ült, mögöttem pedig egy kisfiú, aki állandóan rugdosta az ülésemet. 
Örültem, mikor végre leszállt a gép, mert így legalább már nem kellett hallgatnom a mögöttem ülő kisfiú sírását, amiért nem kap csokit.
Elővettem a zsebemből a kis cetlit, amire felírtam a nővérem címét és már útnak is indultam.
Mikor a ház elé értem, elállt a lélegzetem. Nem gondoltam volna, hogy Kat ilyen gyönyörű házban él. Az ajtóhoz siettem, majd óvatosan megnyomtam a csengőt.
- Kat, kinyitnád az ajtót?- hallottam egy ismerős férfi hangot. Nem tudom honnan, de valahonnan tuti, hogy ismertem.
Hallottam a zár kattanását, majd egyre jobban kezdett verni a szívem. Mi van, ha elküld ? Hol fogok lakni ? Haza már biztos, hogy nem megyek. Kinyílt az ajtó.
- Liz?
- Szia Kat.
- Hát te? Hogy kerülsz ide?
- Mióta elmentél, otthon egyre több a veszekedés. Nem bírtam tovább. El kellett jönnöm és hát nem nagyon tudtam máshova menni. Esetleg lakhatnék nálad pár napig, amíg nem találok valami lakást?- kérdeztem, majd lehajtottam a fejem.
- Elizabeth ez egy hülye kérdés volt. Már miért ne lakhatnál itt? Gyere be.- mosolygott rám, amire én is magamra erőltettem egy kisebb fajta mosolyt.
- Szeretném neked bemutatni a vőlegényemet, Louis-t.- mikor megláttam, hogy ki a nővérem vőlegénye, még jobban izgatott lettem. Tudom, hogy ismerem. Ha nem is személyesen, látásból biztos.
- Szia. Louis Tomlinson vagyok.- nyújtotta felém a kezét.
- Hello, Liz.- fogtam vele kezet.-Nagyon ismerős vagy, de nem tudok rájönni, honnan.- erre a kijelentésemre elkezdtünk nevetni, majd a nővérem az ölébe vette a laptop-ját, beírta youtube-ba, hogy One Direction, majd rákattintott az első találatra, ami valami "Best Song Ever" volt.
Mikor megláttam benne Louis-t egyből beugrott. Ezt a videót egyik barátnőm már mutatta, de még mindig nem értem, hogy ő és a nővérem, hogyan jöttek össze. És hogy még el is jegyezte? Úgy látom sok mindenről le vagyok maradva.